46. I have to show it

Sziasztok,
Iszonyatosan fáradtan pötyögöm ezeket a sorokat... Summer1D megint utazik, és kevés az ideje, meg wifije, nekem meg az energiám. Nem lett meg a tervezett hossz, de azért nem akartunk titeket rész nélkül hagyni. Remélem azért tetszeni fog, annak ellenére, hogy ilyen rövidke.
Ezt a videót ajánlanám a rész mellé, de csak akkor nyissátok meg, mikor Chloe énekelni kezd. Addig legyen meglepi!:))

https://www.youtube.com/watch?v=TSVlmOIAvBk

~Harry szemszöge~

Leültem a Dj pult elé, és elkezdtem szemügyre venni a gombokat, csúszkákat. Chloe izgult, láttam, ahogy egy pillanatra felnéz, majd újra lesüti a szemét. Megnyomtam a mikrofon gombját, és közelebb hajoltam.

-Ne izgulj!-szinte suttogtam, magam sem tudom, miért.

Csak bólintott egyet, majd a hajába túrt.

Előkerestem a telefonom, mert rájöttem, hogy valamiről mennie kell a zenei alapnak.

-Nem veszed fel, ugye?-hallottam a lány hangját a hangszóróból.

-De felveszem. De ha nem tetszik, egy szavadba kerül, és letörlöm -küldtem felé egy biztató mosolyt, ami látszólag megnyugtatta.

Gyorsan megtaláltam, mit hova csatlakoztassak, és beállítottam mindent, már csak az hiányzott, hogy melyik dalt tegyem be.

-Mit akarsz énekelni?-mondtam a mikrofonba.

-Öhm... -habozott -Mit akarsz hallani?-félénken felnézett, mire elmosolyodtam.

Elgondolkodtam, mit mondjak. Nem tudtam, mire számít, valami gyors, bulis számra, vagy egy lassú depisre.

-Hmmm...-dörzsölgettem az állam -Ed Sheerant szereted?-kérdeztem. Tudtam, erre csak egy válasz lehet. Ed-et mindenki szereti. 

-Harold, nehogy valami olyat énekeltess velem, amiben lenyelem a nyelvem, olyan gyors!

-Nem, nyugi -mosolyogtam, és gyorsan bepötyögtem a telefonba, hogy "Ed Sheeran Thinking Out Loud". Bizonytalanul nyomtam meg az indítógombot. Úgy emlékeztem, ez a dal szinte rögtön énekkel kezd, de ebben a verzióban néhány sor instrumentállal kezdett, ami most kapóra is jött.

Chloe-ra néztem, és szinte ugyanabban a pillanatban nézett fel ő is. Arcán egy apró, mégis megnyugtató mosoly jelent meg. Talán mégsem szedi le a fejem.

-Harold, azt akarod, hogy egy dalban valljak neked szerelmet?-vigyorgott.

-Lépj be!-mondtam arra utalva, hogy elkezdődött az énekes rész.

Az első sorról lemaradt, de a másodikba pontosan sikerült belépnie.

-"...and I can't sweep you off of your feet"-a lábával puhán ütni kezdte az ütemet, és ahogy a sor végén belemosolygott a dalba, az csak még szebbé tette az eleve gyönyörű hangját. -"Will your mouth still remember the taste of my love?"

A szemembe nézett. Egy kicsit megbotlott a nyelve a következő sorban, de aztán láttam, összeszedte magát, és egy nagy levegőt vett a következő versszakhoz.

-"Darlin' I will be loving you 'til we're 70"-az üveg visszatükrözte a saját csillogó tekintetem, és mögötte Chloe mosolyát. Tökéletes volt a pillanat. Éreztem, ahogy a szavak az agyamat kihagyva egyből a szívembe áramlanak.

Már csak arra eszméltem fel, hogy Chloe az utolsó sort énekli.

-"Baby we found love right where we are..." -az utolsó kitartott hangja egy picit megremegett, amitől egész testemben libabőrös lettem. Chloe elsöpörte a haját az arcából, majd halkan rám nevetett.

-Nagyon rossz volt?-kérdezte, nekem pedig leesett, hogy le kéne állítanom a felvételt. Gyorsan meg is tettem, majd besiettem a fülkébe.
Chloe kíváncsian nézett rám, mire én a kezemet nyújtottam, hogy felhúzzam.
-Mondd már, milyen volt!-ölelte át a nyakam.
-Jó -húztam féloldalas mosolyra a szám. Picit húzni akartam.
-Jó? Két betűt kapok, mikor  a seggem is leéneklem neked?-láttam, hogy veszi a poént, és nem sértődik meg.
-Egy "K"-t is kaphattál volna, annál jobb nem?-vigyorogtam a homlokom az övének döntve.
Nevetve az oldalamba bökött,mire felkaptam, és megpörgettem. Vihogva ért földet, majd arca előbújt az elé hulló hajrengeteg mögül.
-Gyönyörű volt, Chloe!-mondtam, majd a szájához hajoltam, és adtam neki egy csókot.
-Meghallgathatom én is?-kérdezte a hajamat piszkálva.
-Persze gyere...

Chloe a fejét fogva nevetett azon, hogy kihagyta az első sort, majd a nyelvbotlásain. Én csak mosolyogtam, szerintem fele annyira sem ciki, mint ő gondolja.
-Miért nem kapcsoltad ki?-nevetett, mikor ahhoz a részhez értünk, hogy ő nevet, és megkérdi milyen volt.
-Későn esett le -vontam vállat -Nem a felvételt figyeltem, hanem téged.
Aranyosan lesütötte a szemét. De ez csak egy pillanatig tartott.
-Töröld le!-utasított.
 -Nem nem -ingattam a fejem -Ezzel a felvétellel még egy lemezkiadó is észrevenne.
Hitetlenül nevetett.
-Persze, Harold. Rögtön turnét is szerveznének...
-Ha nem hiszed, hagyd, hogy megmutassam itt valakinek. Ezek a srácok értik a dolgukat.
-Harry...-állított le -Ha jó is lenne a felvétel, én nem akarok énekes lenni!-mondta, és az arcáról eltűnt a derű.
-Miért? Tök jó vagy,és énekesnek lenni jó buli!-próbálkoztam, de nem biztos, hogy kellett volna.
-Kérlek hagyd abba! Nem akarok énekes lenni, és kész! Nekem ez nem kell! És főleg nem akarok azért híres  lenni, mert a barátom egy híres fiúbanda tagja -nagy lendülettel elfordult, de nem futott el, ahogy számítottam. Csak leült a kanapé szélére, és arcát a tenyerébe temette.
-Ne haragudj!-ültem le mellé.
-Te se, amiért így rád támadtam...-pillantott oldalra. Bólintottam, és átöleltem a derekát. A fejét a vállamra hajtotta.
-Ugye nem néztél fel twitterre?-mondtam ki, ami bennem motoszkált.
-Nem, persze, hogy nem-mondta, maga elé bámulva -Nem akarom, hogy tízévesek öngyilkosságba kergessenek.
Egy fáradt mosolyt megengedett magának, majd folytatta a padló fürkészését.
-Visszamegyünk?-kérdezte, mire bólintottam. Ő összeszedte a cuccait, én pedig a a telefonhoz léptem.
-Letörlöd, ugye?-mondta pakolászás közben.
-Persze...-mondtam, majd kihúztam a zsinórokat. -Meg is van -mosolyogtam a lányra.
Közben az ujjaim gyorsan jártak az érintőképernyőn. Nem töröltem le, titkosítottam. Meg kell mutatnom valakinek...